Ó M A G Y A R   H A G Y O M Á N Y
MENÜ
 
KEZDŐLAP
 
FACEBOOK

F A C E B O O K  -

 
PROGRAMOK
 
SZOLGÁLTATÁSOK
 
FÉNYKÉPALBUMOK
 
VENDÉGKÖNYV
 
ELÉRHETŐSÉGÜNK
 
LINKAJÁNLÓ
 

 

DR. BAKAY KORNÉL

A SZKÍTA KINCSEK NYOMÁBAN


 


A vonatkozó történeti szakirodalom futólagos áttekintése is meggyőzheti az érdeklődőt arról, hogy valójában a kiinduló pontok megválasztása dönti el a végeredményt. Az elmúlt esztendő gazdag könyvkínálatában tallózva kiválóan érzékelhető, hogy a magyar őstörténeti művek szerzői lényegében teljes egészében kirekesztették a magyar őstörténet forrásai közül a szkítákat, mind az írott források, mind a régészeti anyagok vonatkozásában. Korábban
ez nem így volt. Elég, ha csak példaként - László Gyulára hivatkozunk, akinek legendás és kitűnő könyvében(1) egységet alkot a szkíta és a magyar emlékanyag. Tanítványai is, általában, ezt az utat járták és járják.(2) Jellemző azonban, hogy a nemzeti történetírás néhány képviselője sem szeret eltérni a hivatalos állásponttól, vagyis váltig hangoztatja, hogy a szkíták iráni nyelvű népek voltak.(3) A szkíta nyelvről már beszéltünk. Világossá
vált, hogy a szkíta nyelvemlékek száma rendkívül kicsi, tehát a legnagyobb körültekintés és óvatosság várható el. A kézzel fogható, szemmel olvasható régészeti tények sem egyértelműek.


Erre szeretnék egy-két példát említeni. Hérodotosz elmeséli, hogy a szkíták az idegen szokások iránt igen nagy ellenszenvvel viseltettek. Anacharsziszt, aki görög módra viselkedett, a szkíta király, Szauliósz egyszerűen nyilával lelőtte. Igen sok évvel később Aripeitész fia, Szkülász, akinek egyáltalán nem tetszett a szkíta életmód, inkább a görög
életmód felé hajlott, amikor Milétosz (Borüszthenész) városába ment, a városfalakon kívül hagyta a szkíta sereget, maga pedig görög ruhába öltözött, a maga építette görög palotában lakott görög feleségével és részt vett a nagy bachináliákon. Amikor ezt a szkíták meglátták, fellázadtak ellene. Szkülász szkíta király Thrákiába menekült, de az új király,
Oktamaszadész Thrákia ellen vonult. Csatára azonban nem került sor, mert a trák király kiadta Szkülászt, akit Oktamaszadész azonnal lefejeztetett.(4) Hosszú időn át az volt a tudományos álláspont, hogy Hérodotosz kitalált történetet mesélt el s Szkülász nevű király nem is létezett. 1932 táján Dobrudzsában, Isztriától alig l0 km-nyíre a tengerparton a parasztok egy
arany gyűrűt találtak. A 28.5 gramm súlyú 28x24 mm átmérőjű fejes arany gyűrűn ábrázolás is volt és görög betűs szövegek is! A pecsétgyűrű lapján egy széken ülő istennő alakja látható, aki egyik kezében tükröt, a másikban pedig állatalakban végződő jogart tart. A görög betűs felirat: Szkül-eo, azaz Szkülászé. Szkülász tehát igenis létezett! A gyűrű karikájának oldalán azonban másik felirat is van: Keleoe Argotan-Pariane. Görög betűkkel, de vajon görögül is?Több kutató úgy véli, hogy ez szkíta nyelven van,(5) mások(6)- szinte minden áron - az iráni osszét nyelvből próbálták értelmezni, míg legtöbben görögül olvassák el: "azt parancsolták nekem, hogy Argotanál legyek!"' Az nagyon valószínű, hogy maga a gyűrű Olbiában készült, egy görög ötvösműhelyben Kr. sz. előtt 500 táján, az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy a betűk milyen nyelvet jelölnek? Ismerünk hasonló gyűrűket, például a British Museum gyűjteményében,(3) ugyancsak görög betűs felirattal (Parmenon baszilei,
azaz Parménon készítette a császárnak). Azt is tudjuk, hogy a szkíták 496 táján támadták meg Kherszonészoszt, majd nyomultak dél fe lé, Thrákia felé.(9)


Ugyancsak 1932-ben találtak a Dél-Urál vidékén, Rüszajki-nó-i kurgán mellett egy zabla párducfejben végződő csont oldalpálcáját, amelyen szintén felirat volt. A Kr. sz. előtti VII-VI. századból származó zablapálca betűit arameus írásnak vélik, s úgy olvassák (balról jobbra), hogy "Őrizz meg engem!"(10) De vajon nem rovásírásról van szó? Hiszen a nagyszentmiklósi és a székely-magyar rovásírás betűtormái is az arameusból származnak!(11) A
beidegződésektől roppant nehéz megszabadulni. Példa lehet erre a szkíták eredetéről vallott nézetek különbözősége is.


Általában azt gondolják, hogy a szkíta etnikum és kultúra a gerendavázas kultúrából, a szarmata kultúra pedig az andronovói kultúrából "keletkezett". Ezek viszont "biztos" iráni nyelvű népek művelődései, hiszen például a folyónevek közül a Volga neve is iráni: Rav, Ravó (ahogy e mordvinok hívják), Rha (ahogyan Ptolemaiosz(12) nevezi) s mindezek a
szanszkrit Ardvi Szúra-ból valók, ahol a Ranghi nevet találjuk, mint ezeknek az állítólagos megfelelőit.(13) Arról azonban megfeledkeznek, hogy a Volga ősi neve volt az Atil is (Idriszi). Nem kétséges természetesen, hogy a szkíta és a görög kultúra rendkívül szoros kapcsolatban volt. S éppen ez adta az alapot ahhoz, hogy ne csak a szkíták nyelvét orozzák el
azáltal, hogy iranizálták, hanem magát az anyagi kultúrájukat is, mégpedig azzal hogy, csaknem mindent elgörögösítettek. Ezt hogyan kell értenünk? Úgy, hogy a szkíták társadalmiban a Kr. sz. előtti V. század derekától kezdődően egyre erőteljesebben nyomon követhető a görög hatás, elsősorban természetesen az anyagi kultúrában, mivel görög műhelyek és mesterek dolgoztak szkíta megrendelésre.


A leghíresebb és legismertebb szkíta kincsek a Krím félszigetről és a Dnyeper folyó alsó folyásvidékéről származnak. Néhányat már megismertünk közülük (Tolsztája mogila és a Gajmanova mogila), most tehát következzenek a többiek: Kul-Oba, Csertomlik, Szoloha, Alexandronopol, Krasznokutsz és Öt testvér kurgán.(14)


A Krím-félsziget keleti csücskén már 1821-ben rábukkantak egy gazdag szkíta fejelemi sírra, az ún. Patigniotti-kurgánra, amelynek leletei azonban elvesztek. 1830ban azonban a Kercs városától Theodoszíja felé vezető út mellett fekvő Kul-Oba (tatárul Hamu halom) hatalmas kőhalmát a katonaság bontani kezdte s eközben vagy 4000 köbméter megmunkált (!) követ már kitermeltek, Pável Dubrux rábukkant a halom alatt rejtőző hatalmas
sírkamrába vezető folyosóra (drotnosz). Maga a sírkamra egy 5 x 4 mes helyiség volt, gyönyörűen csiszolt mészkőtömbökből megépítve és lepadlózva. A sírkamra teljesen érintetlen volt.(15) A sírboltba három halottat temettek. A fő halott, egy 193 cm körüli testmagasságú férfi, fa állványon elhelyezett koporsóban feküdt. Fején csúcsos baslyk, rávarrott aranylemezekkel gazdagon díszítve, a nyakában hat szálból fonott 460
grammos arany nyakperec, lovagló szkítákkal a végükön. A csuklókon és a bokákon arany perecek. Mellette kard, aranyborítású kardhüvelyben, nyíltartó tegez (gorythosz) ugyancsak díszített aranylemezborítással, aranyozott bronz lábvért. A kard mellett korbácsnyél aranyszalag borítása, aranyfoglalatos fenőkő. Volt még a sírban a fő halott mellett egy 700
grammos aranycsésze. A szkíta király baloldalán, tehát tőle nyugatra feküdt a királynő holtteste cédrusfából készített festett és elefántcsont lemezekkel díszített szarkofágban. A nő fején elektronból készített diadém volt, halántéka mellett két súlyos, Athéné képével díszített arany csüngő hevert, bár volt még két pár arany fülbevaló is a sírban. Nyakában nyaklánc
és egy 473 gramm súlyú nyakék, karján arany karperecek, bal karja mellett bronz tükörnyelét azonban aranylemez borította. A királyné lábánál lelték meg a szkíta régészeti anyag talán legismertebb darabját, a világhírű elektron edényt, rajta nagyszerű ábrázolásokkal. Ezek a csodálatos élethűséggel elkészített jelenetek nemcsak a szkíta férfi viselet egyik legfontosabb
dokumentumai, hanem egykor nyílván valamit jelentettek is. Van, aki a szkíták eredetmondáját véli látni bennük, elsősorban persze görög szemüvegen át! Úgy gondoljak, hogy a görög Heraklész volna a diadémos fejedelem, (16) magam azonban ezt a nézetet nem osztom. Nemcsak azért nem, mert hiányoznak Heraklész attributumai (az oroszlánbőr és a buzogány), hanem azért sem, mert sem ennél az edénynél, sem más tárgyaknál nem az a
lényeg, hogy kik készítették, nem az a döntő, hogy görög ötvösök alkották-e, hanem az, hogy kik voltak a megrendelők, kik szabták meg az ábrázolandó jeleneteket! A királyné egykori ruháját borító számos aranylemezen kívül is találtak szkítákat ábrázoló lemezeket, többek között egy ivókürtöt (rythont) tartó két férfit életre keltő lemezt, az egymással
háttal álló, nyilazó szkítákat ábrázoló lemezt,(17) egy szkíta lovast elénk állító lemezt, etc. A rythonos szkíták kétségtelenül a vérszerződést jelenítik meg(18) tehát ősi keleti jelképről van szó! De ugyanezt bizonyítja az is, hogy a sírkamra déli fala mellett egy megölt lovászlegény
teteme feküdt, feje mögött lókoponyával és lólábcsontokkal (erre figyeljünk, mert ez a magyarok egyik jellemzője is!). Volt itt még lábvért, bronz sisak, számos bronz nyílcsúcs, vas lándzsacsúcsok, három díszített ezüst tál, egy füles kehely (kíliksz) és két ivókürt. A sírkamra bejárata mellett nagy rézüstök álltak,(19) valamint bortároló cserép amfórák. A
terjesen sértetlen sírkamrát a feltárás napján őrzés nélkül hagyták, noha a leletek jelentős része még a sírkamrában volt. A sírrablók még azon éjszaka teljesen kifosztották a kamrát és mindent elraboltak. Később csak egy arany oroszlánfejes nyakperec és egy 266 gramm súlyú arany szarvas került be a szentpétervári cári kincstári gyűjteménybe. A kul-obai aranyszarvas
ugyancsak görög munka (PAI felirat is szerepel rajta), de nagyon sajátságos kiképzésű. Az agancs kosszarvakban végződik, a szarvas nyaka alatt egy vadászkutya, a farok és a lábak ragadozó madár tagjai, a hátsó combon szárnyas griff, a hasán nyúl és oroszlán figurája. 1875-ben Ljucenkó orosz régész ásatást végzett a lelőhelyen, sikertelenül. Azóta senki sem
vizsgálta, pedig még sok meglepetést tartogathat ez a kétségtelenül különös földrajzi helyen feltárt szkíta királysír. Kercs ugyanis a boszporuszi királyság földje volt,(20) ezért még arra is gondoltak, hogy talán valójában I. Pairiszádész (Kr.sz.e. 349-311) boszporuszi király sírjáról
van szó'?! Mivel a Krimi félszigeten tárták fel a nevezetes szkíta várost, Neápoliszt,(21) támpontokat véltek találni a görög-pártiak.Pedig valójában nem erről van szó. Mielőtt a szkíta-görög kapcsolatok történeti értékelését megkísérelnénk elvégezni, ismerkedjünk meg az egyik legjelentősebb szkíta királysírral: Csertomlikkal.


A Dnyeper folyóba torkolló Csertomlik folyócska mellett, Nyikopól városától 20 km-nyíre emelkedett egy valóban óriási mesterséges halom (kurgán), amelynek magassága elérte a 20 métert, átmérője meghaladta a 130 métert, kerülete pedig több, mint 330 m volt.(22) Ennek a kurgánnak a föltárása Iván Jegorovics Zabelin (1820-1908) nevéhez fűződik, aki 1862/63-ban 86 illetve 116 emberrel, tehát igen nagy erőkkel hozzákezdett e monumentális
halom elhordásához. Másfél hónap alatt 17.000 köbméter földet távolítottak el, de nem jutott el a sírkamráig. Erre csak 1863-ban került sor. Csertomlik a régészetben különleges helyet foglal el, mivel itt mód nyílt arra, hogy közel 120 év elmúltával, 1981 és 1986 között német (elsősorban a göttingeni egyetem munkatársai) és orosz kutatók (talajkutatók,
állattanosok, építészek, régészek) ismét feltárásokat végezhessenek, természetesen csak megmaradt halom területén. Az eredeti halom négy szektorában sikerült egy 45 m hosszú és 9 m magas metszetet "vágni", ám ez is elég volt ahhoz, hogy megállapíthassák, hogyan építették meg ezt az irdatlan méretű mesterséges halmot. Világossá vált,(23) hogy magas halom gyeptéglákból készült. Egy köbméter töltésben 270 db gyeptégla volt, tehát
a 75.000 köbméteres halomhoz legalább 75 hektárnyi mezőnek a feltörésére volt szükség! Nagyon valószínű, hogy itt egy jelképes égi legelőről van szó, amilyenről a hettita királyok történetében is olvashatunk. A jó tíz évvel ezelőtti kutatások azt is kimutatták, hogy a gyeptéglából és földből felépített halmot egy cca. 100 x 90 m-es kő kerítés fogta körül, amely
kőfal 7 m széles volt, s ehhez kb. 8000 tonna kőre volt szükség. Mindezeket az adatokat azért emelem ki, hogy elgondolkodjunk arról, vajon lehetséges-e egy ilyen királysír megépítése ernyős szekereken bolyongó-vándorló pusztai barbárok által? Zabelin 1863-ban, miután megtalálta a kurgán tetején a szkíta kőszobrot, végre 12 m mélységben elérte a központi sírkamrát. A halom elhordása közben azonban már fontos és jelentős leleteket találtak. A
felszíntől 6,5 méterrel mélyebben lószerszámok nagy tömegét lelték meg: oldalpálcás zablákat, ló-homlokdíszeket, szíjvereteket, csengőket, valamint szarvas és madáralakos rúdvégeket, több mint 260 bronz nyílcsúcsot. A központi sírkamra 6,4 x 4,4 m-es volt, ám a fa állványra helyezett szarkofág romjain kívül teljesen kirabolt volt. A központi sírból azonban négy 5 m hosszú, 3,5 m széles és 2 m magas sírkamra nyílott. A délnyugati
1. számú sírkamrában, amely sértetlen, tehát bolygatatlan volt, két csontváz feküdt. Az egyiknek a nyakában 12 oroszlán figurájával díszített arany nyakperec volt, a koponya mellett 29 db arany lemez, talán a csúcsos baslikra való díszítmények, a kezén arany karperecek, ujjain gyűrűk. Bal oldalán feküdt az arany lemezekkel borított tokban nyugvó kardja, korbácsa, tőre és egy csomó bronz nyílhegy, bőr tegezben. Lábainál lábvért, a koponya
bal oldalán ezüst és bronz edény, vas lándzsacsúcs. A másik halott nyakában is öntött arany nyakperec, karján ezüst karperec, ujjain arany gyűrű, bal oldalán kard és nyílhegyekkel teli tegez. Az északnyugati 2. számú sírkamrában egy női holttest feküdt festett, 2 m hosszú fa koporsóban. Az asszony homlokán arany szalag volt, koponyája körül 49 + 7 arany lemez, a
fül táján két arany láncos függő, valamint a fej körül további 57 arany lemez. Nyakában tömör, öntött, oroszlánlejes nyakperec, ujjain gyűrű, jobb kezénél csont nyeles bronz tükör. A női váztól északra feküdt egy fiatal férfi maradványa. Mellékletei: vas karperec, tőr, nyílhegyek. A fiatal férfi bal és jobb oldalán bortároló agyag amfórák sorakoztak, mégpedig
összesen 3 + l l db, űrmértékük darabonként 20 liter volt, tehát közel 300 liternyi bort tettek ide (az amfórák borkő-lerakódásosak voltak!), amely jelentős érték volt, tekintettel arra, hogy a szkíták a nemesebb bort importálták. A sírkamra nyugati fala mellett feküdt a 70 cm magas világhírű ezüst edény, az ún. csertomliki váza! Az edény vállán békés hétköznapi
jelenetet látunk. Hogy ez a jelenet lódöntés-e,(herélés előtt) vagy más, pontosan el nem dönthető.


A délkeleti 3. számú sírkamrában öt agyag amfóra, egy réz üst és egy kutya csontváza volt, 350 db bronz nyílhegy, öt vas tőr és tegezek társaságában. A bronz üst erősen használt, sőt javított volt, benne fa merítőkanál és egy fej nélküli ürü váza. Igaz lehet tehát, hogy ezekben a bronz üstökben főztek! A halomban egyébként volt 5 szarvasmarha, két birka vagy kecske,
egy házi sertés, négy ló, négy szarvas, egy őz, és egy kutya. Volt itt a 3. számú kamrában azonban egy nemez szőnyeg is (gondoljunk Pazyrikre!), valamint arany lemezek, gombok, csövecskék és szalagok. Az északkeleti 4. számú sírkamrában a fal mellett hat amfóra sorakozott, közte hevert egy bronz tükör és egy ezüst kanál. Az északi oldalon egy csontváz volt, nyakában bronz nyakperec, fülében fülbevalók, ujjain arany gyűrűk. Bal
oldalán csont markolatos vas tőre és 67 db nyílcsúcs, valamint 2500 db arany lemez és szalag. A csertomlíki fő sír, a hatalmas szkíta király sírja nem maradt meg, a sírrablók elpusztították, megmaradtak viszont a lósírok, összesen 11 lócsontváz, 3-4-4 elosztásban. Az első két lósírban egy-egy megölt lovász teteme is nyugodott, a harmadikban emberi holttest nem volt.
A nyereg, a kantár és e lószerszám gazdagon díszített volt. Csertomlikról valóban elmondható: a sztyeppe igazi piramisa volt!


A szkíta királysírok jellemzésekor magától értetődően felmerülhet a következő kérdés: tudományos szempontból, módszertanilag helyesen járunk-e el akkor, ha a leggazdagabb, legrangosabb, legértékesebb temetkezéseket vesszük alapul, holott a népet kitevő többség bizonyosan sokkal egyszerűbben élt és halt? Bár ez kétségtelenül igaz, mégis helyes utat
követünk, hiszen őseink körében mind a hagyományokat, mind a külsőségekben megnyilvánuló szokásokat sokkal jobban megőrizték az előkelők, mint a közemberek. S nemcsak gazdagságuk okán, hanem azért is, mert ez szent kötelességük volt. A szkíta királyok is népük főpapjai is voltak, tehát minden lépésükkel, minden cselekedetükkel példát is kellett mutatniuk éltükben és holtukban egyaránt. Mindez kiválóan kitűnik Hérodotosz
leírásából is: "Ha a király meghal, egy nagy négyszögű sírt ásnak s evvel elkészülvén, előveszik a halottat, testét viasszal bevonják, hasát felvágják és kitisztítják, azután összetört fűszerrel, tömjénnel, zellermaggal és ánizzsal megtöltik, majd ismét összevarrják, és szekéren
egy másik nemzetséghez (néphez)(24) viszik. Akik pedig átveszik a halottat, úgy tesznek mint a királyi szkíták: levágnak egy darabot a fülükből, hajukat leborotválják (körülnyírják), karjukat megvágják, homlokukat (arcukat) és orrukat összekarmolják (inkább: felhasogatják), balkezüket (tenyerüket) nyilakkal keresztül szúrják. ...a halottat a sírban egy
emelvényre (ravatalra, levélágyra?) teszik, a halott mellett kétfelől lándzsákat szúrnak le, azokra deszkákat (fakarókat, póznákat) tesznek és náddal (gyékénnyel, ágboggal?) lefedik. A tágas sírnak üres részében (a sir szabad térségében, a sír nyitva hagyott részében) helyezik el a király egyik megfojtott ágyasát, továbbá pohárnokát, szakácsát, a lovászát, a pajzshordozóját (szolgáját, inasát), hírnökét (küldöncét), valamint lovakat, természsengéket és arany edényeket.(25) Ennek végeztével nagy földrakást emelnek és vetélkednek, hogy minél nagyobb dombot emeljenek (hogy minél magasabb legyen a halom)." A többi szkítát haláluk után a rokonaik kocsira teszik és körülviszik a barátaik között, mindegyikük lakomával fogadja őket és a halottat is megvendégelik." Tulajdonképen Hérodotosz leírása elevenedik meg mind Kul-Oba, mind Csertomlik, mind a most következő Szoloha esetében.


A Dnyepper bal partján, Nyikopóltól délkeletre 21 km-re emelkedett a Szoloha-kurgán. (Ma már csak a maradványai látszanak, de még azok is hatalmasak.) A halom magassága 18 m és a máig fennmaradt ásatási fényképek(26) mutatják, milyen óriási földhalomról volt szó. A kurgánt Nyikoláj Ivanovics Veszelovszkij professzor (1848-1918) 1912/13-ban tárta fel az akkoriban divatos ásatási módszerrel, vagyis úgy, hogy a halom közepébe vágatot ásatott lépcsőzetesen szűkülő oldalfalakkal, majd így érte el a központi sírkamrát. Veszelovszkij 1891-94 között egyébként egy, ennél a halomnál is nagyobbat tárt fel: az Oguz-kurgánt, amely 22 méter magasságú volt. Itt, akárcsak Csertomlik esetében, 1979 és 1981 között A. M. Leskov újabb vizsgálatokat végzett és megállapította, hogy a kurgán térfogata 140.000 köbméter volt! A hatalmas gyeptéglás földhalmot itt is 5.000 köbméternyi kőanyagból ovális (125 x 130 m) kerítéssel övezték.(27) Hihetetlen méretű munkálatokat végeztek el tehát 2400-2500 évvel ezelőtt! Valójában el sem tudjuk képzelni, hogyan szervezték meg ezeket az óriási méretű "közmunkákat"? Ez az egyetlen tény elég volna a barbár kóborló nomád hordák-elmélet cáfolatához. A szolohai kurgán központi sírkamrája eléggé nagy volt (27 négyzetméternyi) és az eredeti felszín alá mélyedt 6 méterrel. A fősír azonban ki volt rabolva!


Az elszórt leletek (arany lemezek, arany tű, fa csésze, egy görög feliratos amfóra, bronz nyílhegyek, bikacsontok) alapján Brasinszkij (28) arra gondolt, hogy fejedelemnő nyugodott a központi sírban. Az innen nyíló oldalkamrában találtak egy hatalmas réz üstöt, benne bárány és bikacsontokkal, kocsivasalásokat (tálalókocsi?), 3 amfórát és egy aranyozott rézedényt. A fősír mellett volt két felszerszámozott ló, gyönyörű halformájú arany homlokdíszekkel. Mivel azonban a szolohai kurgánba nemcsak egy alkalommal temetkeztek, a később megásott hatalmas sírkamra-rendszert a rablók nem fedezték fel. Ide egy kútszerű üregből nyíló hosszú folyosó vezetett. A sírüregnek három oldalkamrája volt. A keleti legnagyobb kamrában nyugodott a szkíta király holtteste. Lábainál egy halomban griff-, szarvas- madár-ábrázolásos, ruhára felvarrható aranylemezek tömege. A bal combcsont mellett csontmarkolatos vas tőre, a jobb combcsont mellett vas kardja, gazdagon díszített aranylemezekkel borított hüvelyben. Jobb csuklóján 3, a balon két arany karperec, nyakában zománccal ékített, oroszlánfejes arany nyakperec. A koponya mellett hevert egy görög bronz sisak és néhány cm-re tőle a világhírűvé vált, páratlan remekmű: a szolohai arany-fésű(29). Jobb karjánál hattollú buzogány (a buzogány tehát nem nyugati eredetű!), odébb hat, reliefekkel ékes, ezüst edény. Oroszlánvadászatot mutatnak a jelenetek, de különös vadászatot, mert a dús sörényű hímoroszlán mellett egy szarvakkal bíró nőstényoroszlán is szerepel. A Nyugat-keleti tájolású királysírtól nyugatra két férfi csontváz feküdt, más tájolásban (K-Ny illetve D-É), nyilvánvalóan a megölt szolgák, illetve kísérők. Az egyik (a déli tájolású) koponyája mellett számos arany lemez volt, valamint sok bronz nyílcsúcs, vas kard, vas tőr és vas lemez-páncél. A másik váz jobb oldalán is vas kard feküdt, itt is volt vaspikkelyes páncél, 5 vas lándzsa és nyílcsúcsok. A lábvégnél birkacsontok között egy csont dobókocka (asztragalosz) is megmaradt. A két rejtett oldalfülkében találtak rá egy 180 db nyílvesszőt tartalmazó ezüstveretes tegezre, egy arany tálra, illetve három ló-, tehén és birka csontokkal teli réz üstre, benne vas keverővel, egy nagy réz tálra és 10 bortartó amfórára. Volt még egy lósír, öt lótetemmel és a kísérő lovász csontvázával. A szolohai szkíta királysír leletei a már érintett fontos kérdéseken kívül azt is bebizonyították, mennyire hibás és torz az a szemlélet, amely a keleti lovas népeket, így a szkítákat, a hunokat, az avarokat és a magyarokat, könnyű fegyverzetű, könnyű selyembugyogókba öltözött íjászoknak jellemezte és láttatta. A szkíták a legkorábbi időktől, páncélos nehézlovasok voltak;(30) amint majd látni fogjuk, ugyanez a helyzet a többieknél is! Nagyjelentőségű az a megfigyelés is, hogy Szkítiában nemcsak hatalmas tömegben főzték nagy üstökben a pompás húsos ételeket,(31) hanem búzát, rozst, kölest, árpát termesztettek, hüvelyeseket ültettek, szőlőt műveltek, gyümölcsöskertjeik (dió, körte) voltak!(32) Alaptalanná váltak azok a feltevések is, hogy a szkíták mongoloidok. Ellenkezőleg, döntő mértékben europidok, mégpedig nem a görög keveredés következtében.(33) Most már azt kell megvizsgálnunk, megtalálhatjuk-e annak az okát és magyarázatát, hogy a szkíta birodalom birtokába vette a Kárpát-medencét, népei, törzsei megtelepedtek itt, és a Kr. születése előtti VI. századtól hosszú évszázadokon át a Bécsi-medencétől a Tien-sánig, egységes szellemi és anyagi kultúrát teremtettek és birtokoltak.


1.  László Gyula, A honfoglaló magyar nép élete. Népkönyvtár 4. Budapest, Magyar Élet Kiadása Püski Sándor. 1944. uó. Vértesszőllőstől Pusztaszerig. Budapest, Gondolat. 1974.

 

2. Példaként megemlíthető: Bakay Kornél, Feltárul a múlt? A múlt jövője. Budapest, Múzsák. 1989, 38. 11. kép A képaláírás azonban hibás. Nem Beresztnyag I00. kurgán, hanem Szinjavka 100. kurgán és nem férfi fejdísz,  hanem női fejdísz.


3. Talán a legjobb példa a heti Magyar Fórum-ban közzétett magyar őstörténeti sorozat utolsó, ún. összefoglaló tanulmánya, amelyet Vekerdi József írt (1996. december 26. Áfium ellen való orvosság.) s ebben lényegében elutasítja a szkítahún-avar-magyar néprokonságot.

 4. Hérodotosz Történeti könyvei. Fordította: Geréb József. Budapest, MTA. I893, 33-34.

 5. Elsősorban G. M. Bongrad-Levin-E. A. Grantovszkij, akiknek műve oroszul 1974-ben jelent meg, majd lefordították magyarra is. Szkíthiától Indiáig. Az ősárja történelem talányai. Fordította: Puskás Ildikó. Budapest, Gondolat. 1981, 31-32.: ismeretlen nyelven íródott szavakról beszélnek!


 6. V.I. Abejev 1949, 154.


 7. Ju. G. Vinugradov 1980, 92-108.

 

8. The British Museum and its Cullections. London 1976.

 

9. Hérodotosz, A görög-perzsa háború. Részletek. Fordította: Terényi István. Budapest, Gondolat 1967, 240. VL40.-vö. A. 1. Meljukova 1979.

 

10. E. F. Csezsina 1989, 261-264.

 

11 Vékony Gábor, Késő népvándorlás-kori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Életünk könyvek. Szombathely 1987, 118.

 

12. V. G. Zuharjov-A. A. Moszlennyiknv 1987, 40-52.

 

13. N. L. Cslénova 1989, 225-240.

 

14 Gold der Steppe. Archäologie der Ukraine. Hrsg. Renante Rolle, Michael Müller-Wille, Kurt Schietzel. Schleswig 65.0.

 

15. I. Brasinszkij 1967, 29-62. - uő. 1979, 38-60. Ezt a munkát fordították le magyarra: I. B. Brasinszkij, Szkíta kincsek nyomában. Fordította: Kovanecz Ilona. Budapest, Helikon. 1985, 39-56.

16. Ezt vallja például Rajevszkij.

 

17. D. Sz. Rajevszkij 1981. 44-51.

 

18. Bakay Kornél, Hazát kell néktek is teremteni. A Turul-nembéli Álmos fejedelem. Magyar Fórum 1996. november 14.

 

19. Egyes orosz szerzők szerint a réz és bronz üstökben a szkíták egyszerűen húst főztek: N. A. Gavriljuk 1987, 21-34. Én azonban ezt erőteljes leegyszerűsítésnek tartom.
 

20. A. A. Maszlennyikov 1981.-E.V. Jakovenkó 1970, 113-135.

 

21. P. N. Sulc - V. A. Golobkina 1951, 145-168. -A. L. Mongajt-N. V. Cserkaszov (szerk.) 1971, 184-189.

 

22. A kurgán méretei a különböző szerzőknél nem azonosak. Vö. B. N. Grakov, Die Skythen. VEB Deutscher Verlag, Berlin. 1978, 60-61. - Artamonov 1966,

 

46-47. - I. B. Brasinszkij, Szkíta kincsek nyomában. Budapest, Helikon 1985, 57.

 

23. Gold der Steppe. Archäologie der Ukraine. 171-l76.o.

 

28. I. B. Brasinszkij, Szkíta kincsek nyomában. Budapest, Helikon. 1985, 69.

 

29. V. A. Iljinszkája 1978, 90-100.

 

30. V. I. Bibikova 1973, 63-68. - A. I. Minzsulin 1988, 116-126. - M.V. Gorelik 1973, 266-269. - A. P. Smimow, Dic Scythen. Fundus Bücher 63. Dresden 1979. -E. V. Csernyenkó 1968, és uő. 1981.

 

31. N. A. Gavriljuk 1987, 21-34.

 

32. B. A. Sramko-Z. V. lanusevics 1985, 47-64.

 

33. Sz. I. Zsiljájeva-Kruc 1970, 188-189.


  "O Beata Ungheria! se non si lascia piu malmenare!" - Dante

 Ó boldog Magyarország! Csak ne hagyná magát becsapni már! – Dante

 

http://www.magtudin.org/dr%20bakaykornel.htm

 

 

 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
NÉVTÁR
 
MAGYAR KONYHA
 
GYERMEKSAROK
 
ISMERETTERJESZTÉS
 
VERS
 
PRÓZA
 

Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com    *****    Nyerj akár 1 millió forint értékû bitcoint. A játék ingyenes.    *****    Tudtátok, hogy a Csiga-biga gyerekdalban eredetileg szó sincs tûzrõl?    *****    LEGYÉL FARMASI TANÁCSADÓ VAGY VEZETÕ! OTTHONI MUNKA, MAGAS KERESETI LEHETÕSÉGGEL! HA MOST CSATLAKOZOL, MÉG NYERHETSZ IS!    *****    Mi mennyi 2018 - Árak, változások 2018 - minimálbér, családi pótlék, adókedvezmények 2018    *****    Légy te is a Farmasi csapaom tagja!!!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    A Dynasty és a TVD 8.évadából megismert színésznõ, Nathalie Kelley elsõ hazai rajongói lapja. KATT! KATT! KATT!    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BEAUTY-FASHION BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    Karácsonyra AJÁNDÉKOZZ szeretteidnek, barátaidnak SZEMÉLYRE SZÓLÓ HOROSZKÓP ELEMZÉST 3 ÉVES ELÕREJELZÉSSEL!    *****    Szerinted melyik könyvet kellene elolvasnom? Melyik film érdemes arra, hogy megnézzem? - Mementoim.Blogspot.hu    *****    Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Felszálló holdcsomópont,Chiron, Lilith 2000 Ft. + ingyenes konzultáció. Most!    *****    Szerinted melyik könyvet kellene elolvasnom? Melyik film érdemes arra, hogy megnézzem? - Mementoim.Blogspot.hu    *****    Exkluzív Karácsonyi Ajándékok - Exkluzív Karácsonyi Ajándékok - Exkluzív Karácsonyi Ajándékok