KIBITKA YURT JURT ESZGIJ GER
A KEREK HÁZ
A közép és belső – ázsiai sztyeppei lovas népek, így eleinknek is, állandó épített házai mellett, nyári szálása, hordozható háza.
Több ezer éves múltra tekint vissza. A jurtok a sztyeppék igazi, tökéletes otthonai. Ellenáll a szélsőségesen viszontagságos időjárásnak. Hidegnek, melegnek, féktelen szeleknek, porviharoknak.
Két hozzáértő ember egy, másfél óra alatt felállíthatja, lebonthatja. (Tapasztalataim szerint, ennél több hozzáértő esetén, a felállítási idő jelentős mértékben meghosszabbodik.) Összerakva két tevére, vagy más igás állatra lehet felmálházni, vagy egy ökrösszekérre. Manapság akár egy kis kocsi csomagtartóján is elfér.
A jurt hengerszerű, teteje félgömb alakú. Ezért felületén a szél támadó ereje megtörik, oldalt kitér, a lehető legideálisabb forma a sztyeppén. A tető közepén kerek nyílás füstkarika van. Itt száll ki a füst és jön be a fény, friss levegő. Rossz idő esetén egy különálló takaróval (TÜNDÜK) részben, vagy egészben fedhetjük le. A jurt borítása lehet nemez, vagy és vászon, vagy és gyékény. Nyáron a forróság, télen a hideg ellen jó védelmet nyújt. A tartósan egy helyen használt, lakott jurtokat, gereket fa dobogókra állítják (olykor napjainkban beton alapzatra is).
A jurt ajtaja a türköknél és feltehetőleg a mi őseinknél is kelet felé néz, nézett. A mongol gerek ajtaját déli irányba tájolják. A viszonylag alacsony ajtón a küszöböt átlépve csak lehajtott fővel lehet belépni. (Tiszteletadás!) Küszöbre rálépni, azon álldogálni nem szabad. Egyrészt azért, mert itt lakik a jurt védőszelleme, másrészt a küszöb egy különleges hely, határ. Valaminek a határa, például a kint és a bent határa. A határon mihamarább áthaladunk, de azon nem időzünk. ( Régi néphagyományaink szerint, az ifjú férj az újdonsült menyecskét azért viszi ölben be a házba, hogy a menyecske nehogy ráléphessen véletlenül a küszöbre, ami szerencsétlenséget is hozna.)
A jurt közepén szinte mindig ég a tűz, (manapság kályha) amivel főzünk és hidegben fűtünk. A tűz körül szőnyegeken, bőrökön, párnákon, helyenként nyergeken, alacsony székeken lehet ülni. Alacsony asztalkákon, vagy gyönyörű szőnyegeken (abrosz) lehet étkezni. A jurtok jellegzetes berendezése közé tartozik a sok nemez lap és szőnyeg, nem csak a földet, hanem a falakat is borítják vele. A keregére (rácsfalra) a fegyvereket, nyergeket, szíjakat, szerszámokat, edényeket és sok mást lehet felakasztani, tárolni.
A családfő helye az ajtóval szemben a tűzhely mögött van. A hátsó falnál van (lehet) a házi oltárt, rajta pl. eleink Istenfája is lehetett. (ISTENFA, ÉLETFA, VILÁGFA, ÉGIGÉRŐ FA, eleink legősibb világnézeti szimbolikája.) Feltehetőleg eleink családjainak külön – külön ISTENFÁJA lehetett. Erre utal pl. egy régi szitokszavunk, szófordulatunk: Az Istenfádat! Ezzel a szitokkal őseink természetesen nem ISTENT káromolták, csak annak a bizonyos családnak az Istenfáját.
A házi oltár mellett van a fekvőhely. A jurt jobb oldala (a hajlék belsejében, a hátsó falnál állva, az ajtó felé tekintve értendő a jobb oldal) a férfi oldal, bal oldala a nőké.
(Sztyeppei, ázsiai kultúrákban a JOBB mindig a férfi oldal, a BAL mindig a nőké.) A Házigazda jobbján ülhet a megtiszteltetésnek örvendő legrangosabb férfi vendég. A háziasszony balján, a rangsorban első női vendég, rokon tartózkodhat.
A jurtok közt ma kettő fő alap típust különböztetünk meg. A mongolt és a kazahsztánit. A két szerkezet már az első látásra könnyen megkülönböztethető. A mongolnak mind a rácsszerkezete, mind a szarufái teljesen egyenesek. A füstkarikáját kettő tartóoszlop támasztja alá. Míg ezzel szemben, a kazah jurt rácsszerkezetének minden egyes léce „s” alakban vannak meghajlítva és a szarufái is hajlítottak. Ennek köszönhetően statikailag sokkal jobb szerkezet, erősebb, rugalmasabb, ezért a füstkarika alátámasztást nem igényel (öntartó kupola szerkezet).
Napjainkban még három ország van ahol tömegesen laknak jurtokban, gerekben: Kazahsztán, Mongólia, Kirgizisztán. Valamint, a teljesség igénye nélkül felsorolok néhány országot, tájat, területet, ahol a mai napig kibitkákban, jurtokban, gerekben is sokan élnek: Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Afganisztán, Pakisztán, Üzbegisztán, Oroszország (Kalmykia), Tuva, Kína, Tibet, Szibéria, Kamcsatka, Kaukázus…
Sajnos, mi magyarok helytelenül nevezzük a kerek házat.
A „ JURTA” megnevezés nem megfelelő. Az eredeti türk YURT szó, orosz (szláv) közvetítéssel került hozzánk, így lett belőle jurta. Mivel nyelvünk jóval közelebb áll a türkhöz, mint a szlávhoz, kazah készítésű kerek ház esetén a helyes megnevezés a JURT (YURT). Mongol kerek ház esetében a helyes megnevezés a GER. Még pontosabban, ESZGIJ GER.
A KIBITKA a kerek házak, ezek különleges változatainak és a kerek sátrak (pl. tipi szerű kör alapterületű sátrak) gyűjtő neve.
Továbbá, szintén helytelen, hogy még mértékadó szakkönyvek, tankönyvek és sokan mások, jurta sátornak, nemez sátornak nevezik a kerek házakat.
A JURT és a GER NEM SÁTOR!
Sem nevét tekintve, sem szerkezeti elemeit tekintve.
YURT török szó, jelentése HÁZ, OTTHON és HAZA. Tehát, már nevében is HÁZ, nem sátor. Szerkezeti elemeimet figyelembe véve pedig, végkép nem sátor.
Mert mi a sátor? Néhány tartó rúd, pár cövek és sok textil, bőr, vagy más borító anyag. Márpedig, ha valaki akár csak felületesen is megnéz belülről egy jurtot, vagy gert, egyből tapasztalhatja, hogy bizony itt nem csak néhány tartó rúdról és cövekről van szó. Hanem, egy zseniális mérnöki műgonddal megtervezett, mesteri módon kivitelezett tökéletes szerkezet, olyan szerkezeti elemekkel, ami kizárólag a házra jellemzőek és nem a sátorra.
Van egy teljes ajtószerkezete, ami a következőkből áll: küszöb, ajtófélfák, szemöldökfa, ajtótábla (táblák).
Van a több elemből álló, könnyített szerkezetű, összecsukható, rácsszerkezetű fa fal (HANA vagy KEREGE).
Ezen felül 40 – 90 darab (mikor mennyi) tetőléc (UNYI vagy SZARUFA).
Rendelkezik még egy egyedi, kör formájú mestergerendával, amibe a szarufák becsatlakoznak, ez a füstkarika (TÓNO vagy CSANGARAK).
Mindennek tetejére jön a borítás, ami lehet nemez, vászon, gyékényszövet, vagy mindhárom egyszerre. A füstkarikát egy kívülről utólag felhúzható külön álló anyag fedheti részben, vagy egészben, ez a (TÜNDÜK).
Még egy apróság. A jurtokra, gerekre, kibitkákra létezik egy gyönyörű, tökéletes, szín magyar szavunk is, ez pedig a HAJLÉK. Használjuk bátran!
Így hát kedves JURTról, GERről beszélő olvasó megkérem, a jövőben eme kerek házakkal kapcsolatban a jurta és kivált a sátor szót ha lehet, mellőzzék. Nevezze egyszerűen csak (kazah kerek ház eseté) JURT – nak, (mongol kerek ház esetén) GER – nek, de leginkább nevezhetjük szépen szín magyarul: HAJLÉKNAK.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
